Az 1600 lelket számláló község a dunai síkságon fekszik a Dudvág ágának két szigetén 8 kilométerre Galántától. A többségben mezőgazdasági települések előnyös fekvése van a Galánta És Dunaszerdahely felé vezető főutak mellett. A városok közelsége kedvezően befolyásolta a község további fejlődését.

A KÖZSÉG TÖRTÉNELME
A község határa ősidők óta lakott terület volt, erről tanúskodnak a különböző időkből származó ásatások leletei is. Ezek Közül legrégebbiek az átmeneti kőkorszakból és a vaskor második szakaszából származó leletek. Előkerültek még Római települések maradványai, szláv urnamezők és ősi magyar temetkezési helyek is. A 10-11. Századból származó sírok a település létrejöttés igazolják.
A község neve először 1245-ben bukkant fel Curty néven Nyék(ma Feketenyék) mellett, majd 1247-ben Taksony szomszédságában. A község eredetileg a pozsonyi vár tulajdona volt, a 14. Századtól Csák Máté birtokolta. Később több nemesi család tulajdonába került, ami hosszantartó torzsalkodáshoz vezetett. A korabeli feljegyzésekben már találkozunk a Nagy és a Kis Kürt elnevezésekkel is, melyek a Kürthieni és a Kiskürthieni nemesi családok birtokaihoz tartoztak. Későbbi írásokban már megtaláljuk a Kürt és Németkürt megnevezéseket is.
A település 1491-től semptei várurak tulajdonát képezik, így itt földesúri rangra emelkedett a Kanizsai család, majd a Szentgyörgy-i és Bazin-i grófok. 1511-től Petroczi Henczellfy István királyi ügyész és ítélőmester, 1522-től a Thurzó család tagjai, akik az akkori vidéki magyar hatalom legmagasabb tiszteségeit töltötték be. Uralkodásuk idején támogatták a protestáns tanok terjedését, így Hidaskürt két részre szuakadt: katolikusokra és protestánsokra. A török háborúk idején nem csak a portyázó seregek fosztogatták a települést (1530, 1555, 1599), de 1603-ban Bocskai hadai is feldúlták a vidéket. 1553-ból származó feljegyzések a következő földesurak neveit említik: Mérey Mihály, Keresztes Lukács, Séredy Gáspár. Bizonyos vagyonrészek Nebojszai Balogh István és felesége, Zombori Lippay Kata tulajdonát képezték, aki felesége halála után bérbe adta a birtokot Gyöngyösi Nagy Ferencnek a semptei vár másodkapitányának. Később Platthy Ferenc – Thurzó Szaniszló titkára – is volt egy ideig a település ura, őt követte Báthory András a borostyánkői birtok tulajdonosa, majd a levanszky és Dobrovodszky családok. Hidaskürt 1624-ben a Galántán székelő Esterháziak tulajdonába került, kik a család egyik tartozkodási helyét áthelyezték Semptéről Cseklészre. A 17. Század közepén Széchenyi Lőribcz – a győri püspök testvére – lett Hidaskürt földesura, aki rövid idő elteltével átadta a birtokot Márton nevű fiának és feleségének, Szlávnicai Sándor Máriának. Mária halála után a birtok irányítását Széchenyi György – a győri püspök sógora – Mórocz György vette át. Az 1664-ből fennmaradt török adóösszeírást feljegyző irat Kürd néven említi a települést, amely szerint az itt élő 8 család 1300 akcse adót fizetett. Ez valóban nemvolt sok, amiből kitűnik, hogy a falu török hadjáratok idején elpusztult, maj később az Esterházyak újraépítették. Hidaskürt lakosai kivétel nélkül a katolikus valláshoz szegődtek. 1715-ben a helyi földesurak között rendszeresen szerepel Mórocz György neve, 1785-ben már felbukkan Mórocz Józsefé is. Ekkor kötöttek szerződést az Esterházyak Farkas Gáspárral és feleségével , Balogh Magdolnával haláluk után Bencsik Miklóssal és feleségével Hartvigh Teréziával. A község fejlődésének ékes bizonyítéka a templom és az iskola felépítése, a temető létrehozása ( a templom mellett), valamint a helyi malom beindítása . 1715-ben 36 adófizető élt a községben. 1817-ben a cseklészi magybirtok három részre oszlik , Hidaskürtöt Tallóshoz csatolták. A fejlődő településen felépülz a tallósi uradalom majorja, istálókkal, magtárral, továbbá a bognár , vadőr és a csősz lakása (a templommal szemben). A község közepén állt a kasznárház, az Esterházy birtok intézőjének lakása. 1825-ben 159 ház volt Hidaskürtön , a lakosok száma 1139, közülük 1 hentes , 1 bognár, 2 szabó, 2 varga, 1 suszter és 1 takács. Az 1848-as szabadságharc eseményei csak távolból érintették Hidaskürtöt. A predi csata után néhány portyázó olasz katona erőszakkal behatolt a helyi római katolikus plébániára és értékes tárgyakat követelt Zsubrinczky lelkésztől, akit a betolakodók durván bántalmaztak. Az erőszakoskodókat a helyi lakosok elzavarták. Fényes Elek 1831-ben a következőket írja Hidaskürtről: „ ... Hidas-Kürth , Pozsony megyei falu , a Dudvágh vizénél, Diószegtől délre 11/2 mérföldnyire. Lakja 1132 kath. Van egy kath. Paroch. temploma , tágas termékeny határa , szép erdeje, sok rétje.F.u. gr. Esterházy Mihály. Ut.p.Cseklész.“A természeti csapások Hidaskürtöt sem kerülték el (tűzvész, árvizek, földrengések, járványok stb.), melyek a 19. Században még gyakoriak voltak. Az árvizek nagy mértékben károsították a földművesek munkáját, ezért 1825-ben létrehozták a „Vág jobbparti Árvízmentesítő Társulatát “, mely a Vág és a Duna folyamszabályozási munkálatait végeztette, nagy segítséget nyújtva ezzel a helyi gazdálkodásnak. 1893-ban Dobrovodszky József volt a legnagyobb helyi földbirtokos (1110 k.h.), Hidaskürt község (216 k.h.) és gróf Esterházy Antal (79 k.h.) 1895-ben megalakult a Hidaskürti Gőzmalom Részvénytársaság, 1904-ben a Hitelszövetkezet, 1905-ben a Fogyasztási Szövetkezet. Nagy fejlődés történt a társadalmi és kulturális életben, amikor létrejött a Legény egylet. Gyakoriak voltak a táncmulatságok, de sikeres volt a színjátszók működése is. A község lakosai mezőgazdasági munkából éltek, hasonlóan mint az előző évszázadokban. Hidaskürt ígéretes fejlődésének az 1. világháború kirobbanása vetett gátat (1914-1918) A harctereken 52 helyi lakos vesutette életét. 1919 után Hidaskürt az újonan megalakult Csehszlovákia része lett, neve Mostová kerť –re változott. A község határát szétparcellázták, egy részét lrvágták. Taksony és Galánta között létrejött egy kolonista település : Štefánikov,ma Javorinka. Az esterházy birtok egy részét dr. Papánek István , a család egykori jogtanácsosa vásárolta meg . A huszas évek politikai viharai nem kerülték el Hidaskürtöt sem , ennek bizonyítéka a külömböző pártok és szervezetek megalakulása : a Keresztény Socialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Komunista párt , a Sociáldemokrata Párt és az Agrár Párt. 1925-ben galántai székhellyel megkezdi működését a HANZA szövetkezeta Nyugat-Szlovenszkói Gazdasági Egyesület, a Szlovenszkói kultúregyesület. Galánta és Hidaskürt között megépült a kövezett út, ami nagyban megkönyítette a járási székhely elérését. 1931-32-ben bevezették a községbe a villanyáramot, ígéretes fejlődésnek indul a kulturális élet , melynek keretén belül hasznos tevékenységet fejt ki az ifjúság énekkar , színjátszókör és fúvószenekar. A községben letelepedett 4 szlovák család , de ezek később beolvadtak a magyar lakosok közé. 1926-ban megválasztották az önkéntes Tűzoltó szövetség elnökét. 1924-ben megalakult a helyi labdarúgó csapat , 1927-ben a Hidaskürti Sportegyesület , ennek ellenére hosszú időre mégis a futball a legnépszerűbb sportág . Az elégedetlen földművesek 1922-ben , 1928-ban , és 1938-ban tiltakozó sztrájkot rendeztek , ami szerves része volt az akkori gazdasági életnek. 1938 és 1945 között Hidaskürtöt Magyarországhoz csatolták , a háborús események miatt azonban a gazdasági fejlődés megfeneklett. A II.világháborúban a harctereken 31 helyu lakos vesztette életét. A Vörös Hadsereg katonái 1945-ben március 31-én lépték átt Hidaskürt határát. A 2. Világháború befejeztével Hidaskürt ismét Csehszlovákia részévé vált. A lakosokat fájdalmassan érintette a magyarságot hátrányos megkülönböztető jogfosztottság. Sok családot Csehországba vittek kényszermunkára a község egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre Szlovákok érkeztek Magyarországról. A szégyenletes események 1948-ban értek véget. Ekkor azonban elkezdődött a lakosok földjeinek és állatálományának a kisajátítása, amit akkor a mezőgazdság kollektivizációjának és a vidék szocializációjának neveztek. 1949-ben megalakult a helyi mezőgazdasági állami birtok , 1950-ben létrejött az Egységes Földműves Szövetkezet. A község lakosainak zöme itt talált magának és családjának munkát és megélhetést. Az évek múllásával az Állami Birtok és az EFSZ sok változáson ment keresztül . Megépültek a pormentes utak és utcák , ezzel nagyban javultak a közlekedés feltételei a járási székhely és a környék települései között. Az 1950-es években nagy ledülettel épülnek a családi házak, ennek következtében új utcák jönnek létre. 1967-ben átadták rendeltetésének a 12 osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola épületét. Fokozatosan bővült az üzleti hálózat, javultak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások. A helyi Állami Birtok egyesült a kosúti gazdasággal , így jött létre a Diószegi Magnemesítő Állami Gazdaság, melynek egyik termelő központja Hidaskürt lett. A tallósi, feketenyéki, vízkeleti és vezekényi határban gazdálkodó hidaskürti Vörös Csillag EFSZ külön állami támogatásban részesült, amikor megalakult az egyesített szövetkezet, melynek székhelye Hidaskürt lett . Abban az időben 5000 ha földterület volt a szövetkezet tulajdonában. 1980-81-ben felépült egy 90 férőhelyes óvoda , 1984-ben vezetékes ivóvizet kapott a község egy Jóka melletti kútból. Az 1983-84-es években átadták az egészségügyi központot, ahol ma is egy általános, gyermek és fogorvos mellett nőgyógyász is rendel. Hisakürt állandóan épült és szépült mindenki megelégedésére. 1989 novembere véget vetett a sokéves komunista uralomnak és elkezdődhetett a társadalom demokratikus átalakulása. Sok pozitív változás történt: szabad lett minden vallásgyakorlás, valósággá vált a magán vállalkozási kezdeményezés, megszűnt a sajtócenzúra stb. A közigazgatásban azonban gondot jelentett a mindíg növekvő anyagiak hiánya, kevesebb lett a munkalehetőség, érezhetően növekszik a szociális feszültség. Szlovákia nehéz gazdasági válságba került , ami visszatükröződik a hidaskürtiek mindennapi életébe is. 1990-ben bekövetkezik a mamut.szövetkezet felbomlása. Kisebb, önálló mezőgazdasági szövetkezetek jönnek létre Feketenyék, Vízkelet, Taksony és Vezekény községekben. Gazdálkodásuk nem hozta meg a várt eredményt, ezért van 1999-ben felszámolás alatt a Mezőgazdasági Szövetkezet Hidaskürtön is. Az a földterület, melyet a szövetkezet bérelt , fokozatosan különböző magánvállalkozók és cégek tulajdonába kerül (SHR, PVOZ, AKT-natural stb.) 1993-95-ös években bevezették Hidaskürtre a földgázt. A mai nehéz időket csak szorgalmas munkával és jó önkormányzati irányítással lehet áthidalni, amihez a községnek minden feltétele adva van.
Érdekes a község lakosai számának az ingadozása : 1896-ban 1484, 1880-ban 1555, 1900-ig 1661, 1921-ig 1606-ra csökken ez a szám, ami a háború befejezésének és az I. Csehszlovák Köztársaság létrejöttének is lehet a következménye. 1940-ig 1698-ra növekedett a község lakosainka száma a mozgalmas, megrázkódtatásokban bővelkedő évtizedben, 1948-ra viszont 1740-en éltek a községben, ma kb 1600-an.
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK
A község határa a dunamenti síkságon terül el a Dudvág folyó ké tága közötti szigeten 115-118 m tengerszint feletti magasságban. Ezen a helyen valamikor artéri erdők terültek el, de a 19. Század végén és a 20. század elején kiírtották, hogy jó minőségű feketeföldhöz jussanak. Hidaskürt határában található egy homokhordalékos földterület (dűne), melyet természetvédelmi övezetté nyilvánítottak.

HIDASKÜRT KULTURÁLIS EMLÉKEI
A község legjelentősebb emlékműve a feltehetően későgótikus stílusban épült Szent Kereszt Felemelkedése római katolikus temolom. Először 1306-ban van említve, mint a hegyi plébánia leányegyháza (fília). A török hjáborúk és a vallási zavargások idején enyészetnek indult, ezért a 18. Században lebontották . Helyére az 1758-59-es években Esterházy Károly gróf, (egri érsek) későbarokk stílusú templomot építtetett az Esterházyak szolgáratában álló Fellner Jakab tervei alapján. Az 1763-as földrengés nagyban megrongálta a toronyot és a porosz süvegboltozatot. A püspök utasítására a templomban keletkezett károkat helyrehozták. Ezután már csak a szükséges karbantartási munkákat végezték , majd hozzáépítették a sekrestyét, megtartva eredeti későbarokk stílusát. Napjainkban a templom teljes rekomstrukcióján dolgoznak. Az értékes emlékmű egy monumentális egyhajós építmény szentéllyel, hozzáépített sekrestyével és toronnyal.A homlokzatát félköríves ablakok tagolják az oromhomlokzatba beépített falsávkeretekkel. A főhomlokzatot magas falpillérek tagólják, a két falfülkében ma sajnos nincsenek szobrok. A toronyban barokk stílusú lantablak van. Az épület egyik bejárata a hőhomlokzatból nyílik, az oldalbejáratoknak árkádos előcsarnoka van. A templom belseje be van fendve poroszsüveg boltozattal. Az 1959-60-ból származó festmények Massányi Ödön neves festő munkái. A szentélyben a következő falfestmények vannak: a Szentháromság, a Húsvéti bárány feláldozása és Mózes fémkígyóval , az oldalfalon motívumok az Új Szövetségből. A kórus a hajó nyugati oldalán helyezkedik el , támaszték nélküli mellvéddel. A főoltár a 19.század végéről származik. Központi képe a Szent Kereszt Felemelkedése, oldalán Szent István és Magyarországi Szent Erzsébet szobraival. A faoltáron egy kicsúcsosodó barokk oszlopsor áll, valószínűleg ez volt valamikor a főoltár. Központi szobra a Mária Szeplőtelen Szíve későbbi időből származik, oldalán Szent József és Keresztelő Szent János szobraival. A klaszicista stílusban épült szószék a 19. század elejéről származik. A hajlított párkányon a Magvető festett levéldíszítésű domborműve látható, a baldachinon Szent Pál apostol szobra emelkedik ki. A 20. század eleje stílusainak jegyeit magán viselő keresztelőmedence kupakon Jézus Krisztus plasztikája emelkedik ki. A hajóban található az I.világháború hősi halottainak az emléktáblája, Riegele Alajos neves pozsonyi szobrász munkája. A berámázott nagy márványtáblába az 52 áldozat neve van bevésve, készítette Benkő István özvegye. A tábla alatt van elhelyezve a Pietá, szintén Riegele Alajos műve. A 14 részből álló fafaragású Kálvária szoborcsoport a gyökösi Ján Chovan fafaragó munkája, 1993-ban készült. A régi olajfestményeket helyettesítik, melyek a helyi plébánián találhatók. A hajóban látható Lisieuxi Szent Teréz, Péduai Szent Antal szobra, valamint Krisztus Legszentebb Szíve és a Szeplőtelen Szűz Mária körmeneti szobrai. A karzaton a múlt század közepéről származó klasszicista orgona található mely a 20. Században többször volt javítva. Szekrénye fából készült, vályott félpillérrel, antik fejjel és egy háromszögletű csúccsal. A faragott szélű padok a 18. Század második feléből maradtak fenn. A toronyban két bronzharang van, melyek közül a nagyobbat 1933-ban a hidaskürti templom öntötte a nagyszombati Fischer cégnél és Szent Borbálának ajánlották. A kisebb lélekhartangot szintén az említett cég készítette a hívők adakozásából összejött pénzből, melyen a következő felirat olvasható: „Adj Uram örök nyugodalmat az elhunyt híveknek“. Ezeket a harangokat kárpótlásként kapta a község annak fejében, amint az I. és a II. világháború idején hadi célokra koboztak el (ágyúöntés). A templom leltárában lévő tárgyak közül legfigyelemreméltóbb az 1792-ből származó szentségtartó, melyet Buday Mihály és felesége Kása Judit készíttetett, majd a templomnak adományozott. További érdekesség az 1896-ban készült neogótikus kehely.
A közsében valamikor nagyszámú zsidó község is élt, ezért érthető, hogy a 19. század második felében felépítették saját zsinagógájukat, ami a mai szlovák iskola szomszédságában ált. A sima homlokzatú téglalap alakú épület félköríves ablakokkal volt ellátva. A sarokzatokat falpillérek emelték ki, melyeket a pínia stilizált motívumaival díszítették és a hatágú dávidi csillagban csúcsosodtak ki . A zsinagógát az 1950-es években lebontották. A 17 számú ház valamikor kocsma és mészárszékként működött és a Hegedűs család tulajdonában volt. Az épületet az 1950-es évek elején megvásárolták a szlovák áttelepültek és áttalakították evangélikus templommá. A ház téglalap alakú, a belteret félköríves ablakok világítják meg. A valamikor 193 számú ház reneszánsz kúria volt, melyet a 17. század elején Platthy Ferenc építtetett, később a Mórocz család, majd a Dobrovodszkyék tulajdonába került, akik a 19.század végén és a 20. század elején a legnagyobb földtulajdonosok voltak Hidaskürtön. 1945-ig a Lőwinger család lakta a házat, később többcsaládos lakóház céljait szolgálta, eltekintve attól , hogy eredetileg a községen kívül volt. Enyészet miatt a házat 1984-ben le kellett bontani. Helyén ma a 88.számú ház áll. A kúria egy téglalap alakú földszintes reneszánsz épület volt különböző hozzáépítésekkel, megbontva az erdeti stílusegységet. Az épület sima homlokzata téglalap alakú ablakokkal volt tagolva. Bontásig megmaradtak a reneszánsz dongafiókos keresztboltozatok és a nagy Fekete konyha. Nem messze a templomtól egy a 19. Században épült U alakú klasszicista kúria állt, amely a Lukovics család tulajdona volt. A tipikusan klasszicista homlokzatú épület téglalap alakú keretes ablakokkal és falsávkeretekkel volt tagolva, melyet 1986-ban lebontottak. Ma a DAMEX cég épülete áll a helyén. A község közepén állt a 19. század elején épült Esterházy birtok intézőjének kasznárháza. Az 5 tengelyes, L alakú, klasszicista homlokzatú épületnek nyitott, oszlopos folyosója van, melyet később beüvegeztek. 1920 után az Esterházy birtok egy itteni részét ,egvásárolta a család egykori jogtanácsosa dr. Papánek István, aki 1948-ig lakott az épületben. A valamikori kúriát később kultúrházzá alakították át, az 1960-as években az udvarba mozihelyiséget építettek. Az 1992-ben végzett átalakítás után ide költözött a községi hivatal.

A községben épségben maradt több egyházi jellegű emlék és emlékmű , ami a hidaskürtiek lelkes katolikus hívői odaadásának a bizonyítéka. A templom előtt látható egy barokk-klasszicista stílusú kőszoborcsoport, kálvária melyet 1760-ban építtetett Georgius Alt az itteni pestisjárvány emlékére.A szoborcsoport négy oszlopon áll, közepén kőkereszttel, vasráccsal bekerítve, Az első oszlopokra helyezték Szent János evangelista és Szűz Mária Szobrait. A római katolikus plébánia épülete előtt áll az 1880-ban készített Nepomuki Szent János szobra Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták, majd áttszállították a mostani helyére, ahol valamikor mocsarak voltak és most a Turul csárda áll. Nepomuki Szent János az árvízektől védte a települést. A templom falán egy kőből készült dombormű van, melyen“ Engedjétek hozzám a kisdedeket“ felirat olvasható. Eredetileg a községi iskola homlokzatát díszítette , melyet 1988-ban lebontottak. A domborművet Riegele Alajos készítette 1934-ben. A mai pékség előtt található Szent Flórián szobra, feltehetően a 19.század elején készült. A magas négyszögletű alapzaton lévő felirat olvashatatlan. Az útkereszteződésben látható az 1817-ben felállított szentháromság oszlop melyet Hodur Lajois és felesége, Mészáros Joli emeltetett.A magas oszlopon a Szentháromság szoborcsoport van elhelyezve. A község határában a Feketenyék felé vezető főút mellett van egy kőtalapzat, melyen valaha Szent Vendel szobra állt, Benko János és Oszwald Teréz tiszteletadása. A pásztorok védőszentjének emlékművet 1985-ben átszállították a hegyi templom lapidáriumába. A szobor sorsa ma ismeretlen. Az arany fácán vendéglő előtt áll egy útmenti kőkereszt , melyet 1766-ban állíttatott Firsutich Mátyás. A kereszt szép kovácsoltvas kerítéssel van övezve. A temető központi keresztje magas oszlopra van helyezve, alul a fájdalmas Szűz Mária domborművével, melyet feltehetően a 19.század közepén emeltek. Óváry Rezső és Béla sírkövét egy szép, imádkozó Krisztus domborműve díszíti(1942-ből). Kiss Dániel sírkövén a Síró Anya domborműve, munkás és az elhunyt mellszobra van elhelyezve.Mindhármat Alexander Kiss, az elhunyt Nyitrán élő és alkotó szobrászművész testvére készítette 1956-ban. A temetőben van a II. világháborúban elesettek emlékműve is, melyet 1995-ben emeltek Cservenka Tibor építész tervei alapján. Szintén a temetőben található a két II. világháborús magyar katona sírja. A volt községi hivatal előtt őrzik azt a zászlótartót, melyet 1930-körül helyeztek oda. A téglából készült kis építmények kovácsoltvas kerítése van. Az említett épület falán elhelyezett emléktáblán olvasható szlovák és magyar nyelven, hogy megemlékeztek az 1945 március 31.-ik felszabadulás 25-ik évfordulójáról. A Turul csárda előtt látható egy négyszögletű beton talapzaton elhelyezett Turul madár. A magyar alapiskola parkjában található a „Virágot ültető ifjú“szobra, melyet Varó V. készített az 1970-es években. A római katolikus plébánia udvarában 1995-ben emlékművet emeltek, mely alattegy osszáriumot (a kiürített sírokból összegyűjtött csontok elhelyezésére szolgáló hely) hoztak létre.A kibetonozott 4 x 4 méteres mélyedésbe helyezték örök nyugalomra az ismeretlen halottak földi maradványait. A csontvázak a községi vízvezeték építési munkálatainál kerültek a felszínre. 1997-ben az Erdélyi Társaság és a Széchenyi Szövetség Széchenyi Szövetség Széchenyi István domborművét ajándékozta Hidaskürtnek, melyet Cservenka János magániskolája épületének homlokzatára helyeztek.

A KÖZSÉG TÖBBI ÉPÍTMÉNYEI
Minden település életében fontos szerepe van az iskolának a műveltség és a kultúra terjesztésében. A helyi iskola történelme az 1774-es esztendővel kezdődik, amikor a római katolikus plébánia mellett felépült a romai katolikus egyosztályos iskola Farkas Péter lelkész kezdeményezésére. Az első tanító (1774) Czinege József volt , majd következett Lamos Gáspár(?), Lamos Károly(1810-1856) és id. Erdélyi Imre (1866-1891). Idővel az épület elavult, nem felelt meg a kor pedagógiai követelményeinek, ezért 1892-ben az öreg iskola helyére felépítettek egy 6 pilléres emeletes épületet. Az Iskola Halczi József építész munkája és a oromzatán a következő aranyozott felirat volt olvasható: Hidaskürthi Római Katholikus Népiskola. Ebben az időben ifj. Erdélyi Imre volt az iskola tanítója. A rekonstruált épületben ma is folyik a tanítás, itt tanulnak a szlovák iskola 1-4. osztályos tanulói (234 h.sz.) A diákok létszámának növekedésével szűknek bizonyultak az iskola falai (1922-ben vezették be a kötelező nyolcosztályos iskolalátogatást), ezért 1934-ben a munkásszállást, később az uradalmi sörházat iskolai tantermekké alakították át. Így jött létre egy 9 oszlopos épület, melynek homlokzatát téglalap alakú ablakok tagolják. A homlokzat egyenes oromzatán volt elhelyezve Riegele Alajos domborműve a következő szöveggel: „Engedjék hozzám a kisdedeket“. Az iskolaépületben két tanterem és két tanítói lakás volt. Ablakai a templomra néztek. A ház idővel elöregedett, ezért 1988-ban le kellett bontani. Az 1970-es évek elején felépült a magyar tanítási nyelvű alapiskola épületkomplexuma. A diákok számára kellemes környezetet biztosít az újonan létrehozott park. Az 1980-81-es években a 151-es számú családi házat óvodára (105 h.sz.) alakították átt egyéni megoldású udvarszárnyal. 1992-ben Cservenka János felépített egy többtantermes földszintes magániskolát, melyben megkezdődött magyar nyelvena fiatalok középiskolai szakmai képzése. Rövid időn belül az épület szűknek bizonyult, ezért 1993-ban emeletet építettek rá. A községi hivatallal szemben lévő épületben végzik a Cservenka Magániskola tanulói szakmai gyakorlataikat. A községi hivatal régi földszintes épülete (110 szám) a 19. Század második felében épült L alakú alapzaton. A bejárat felett egyenes orom volt látható, az oldalain kőgolyókkal díszítve a következő felirattal: Községháza. A községi hivatal 1992-ben új helyre költözött. Ebben az épületben volt a jegyzői hivatal, irodák és az adóhivatal. A község további fontos épülete volt a gőzmalom, melyet az 1895-ben alapított helyi részvénytársaság építtetett. A malomban rendkívül jó minőségű liszt készült, de őröltek itt több fajta búzadarát is. A malom az 1950-es évekig működött, amikor elszállították a gépi berendezéseket és a Mezőgazdasági Felvásárló (Poľnonákup) átalakította magtárrá és raktárrá. Az emeletes, téglalap alakú épület enyészetre jutott. A malomhoz tartozó kisebb építmények és a jellegzetes magas kémény az utplsó őrlés után le lettek bontva. Az 1950-es években épült téglalap alakú földszintes tűzoltószertár (44 h.sz.) magas tornya ma is az eredeti célt szolgálja. Hidaskürt jellegzetes épülete a nádfedeles Turul csárda 1993-ban épült. Az átutazók gyakran időznek itt, de a helyi lakosok is szívesen látogatják, hogy kellemes környezetben élvezzék a szakácsművészet remekeit.

A régi római katolikus plébánia az 1774-15-ös években épült a helyi népi építészet hagyományaihoz alkalmazkodva. Később többször javították és áttépítették. A földszintes téglalap alakú ház ereszaljával az udvarra nézett. Első részét 1977-ben lebontották. 1975-ben az udvarban felépült a parókia új épülete. A 19.század útmenti építkezéseinek épült népies házsorok voltak, utcára néző oromzatos homlokzattal. A gerendás menyezetű ház két-három helyiségből állt, ami a tulajdonos vagyoni helyzetétől , vagy a családtagok számától függött. A kamrában az udvarból volt a bejárat a gazdasági épületek (ólak, istállok) hozzá voltak építve a házakhoz. A tetőket náddal fedték. A kéttengelyes főhomlokzat háromszogletes oromzata fából készült, fogsorral díszített ablakpárkánnyal, talapfával és kereszttel. A széles, terjedelmes udvart kőkerítés vette körül, a kapu és a kisajtó deszkából készült. A házak és a kerítések fegérre voltak meszelve, a lábazat sötétszínűre. A 333-334-es számú házak még őrzik a hagyományos népi építkezés sajátosságait, de a főhomlokzati falsávok már a később végzett átalakításokból származnak. A 20. Század elején épült házak is sokat megőriztek a hagyományokból, a tetők azonban már kemény fedőanyagokból készültek. A községben épségben maradt több régi ház is, ezek sajnos az 1970-80-as években sokszor izléstelen, vagy tömeges házépítések áldozatául estek(57, 74, 174-es számú házak a 19. Század végén épültek). A 165 -166-os számú ház egy jómódú helyi gazda tulajdona volt, a 19-20. Század fordulóján épült. Az L alakú földszintes épületnek négytengelyes főhomlokzata van, ereszaljával az udvarra néz és az első sarkon egy pillérrel van alátámasztva.

HIDASKÜRT NEVES SZEMéLYISÉGEI
A helyi temetőben a következő személyek vannak eltemetve: Id. Erdélyi Imre(1841-1891), közkedvelt helyi kántortanító. Ifj. Erdélyi Imre(1883-1941), helyi kántortanító, az előbbi fia. Horváth József (1872-1927), a helyi iskola igazgatója, kántortanító Pechar László (1815-1872), az Esterházy birtok uradalmi kasznára. Figyelemreméltó a neogótikus sírköve Magyarországi Szent Erzsébet domborművével. Mudr. Soós Oszkár (1923-1969), helyi körzeti orvos. Felesége, Vörös Margit (1919) az iskola tanítónője volt. Id. Szolgai Ferenc (1839-1893), körzeti jegyző volt Hidaskürtön. Vörös János (1898-1933), a helyi iskola tanítója volt. A községben 1775-től tevékenykedett lekészek, amikor a plébániát Hegyből Hidaskürtre helyezték. Földi maradványaik a helyi temetőben nyugaszanak. Farkas Péter az 1773-as-1798-as években hozzájárult az iskola létrehozásához. Németh András 1789-1808 között hirdette Hidaskürtön az Isten igéjét. S írhelyük ismeretlen, valószínűleg a templom melletti régi temetőben voltak eltemetve. Újhelyi József (1755-1839) az új temetöben nyugszik sírkövét áthozták a régi temetőből. 1809- től haláláig a település lelkésze volt. Benedek János 1846-1863 között hirdette Isten igéjét a községben, úgyszintén Zsubrinszky János az 1846-1863-as években, valamint Hübner Nepomuk János (1863). Sírhelyeik ismeretlenek, valószínűleg az öreg temetőben helyezték őket örök nyugalomra. Bernkopt Károly (1860-1915) is az új temetőben nyugszik, 1915-ig volt Hidaskürt lelkipásztora. Galambos Béla(1884-1938), az 1915-1938-as években Józan Lajos (1913-1977) 1951-től lalálig látta el a lekészi teendőket a községben. Napjainkban Szlávik Antal lelkészt övezi nagy tisztelet a hidaskürti hívők között.