A község legjelentősebb emlékműve a feltehetően későgótikus stílusban épült Szent Kereszt Felemelkedése római katolikus temolom. Először 1306-ban van említve, mint a hegyi plébánia leányegyháza (fília). A török hjáborúk és a vallási zavargások idején enyészetnek indult, ezért a 18. Században lebontották . Helyére az 1758-59-es években Esterházy Károly gróf, (egri érsek) későbarokk stílusú templomot építtetett az Esterházyak szolgáratában álló Fellner Jakab tervei alapján. Az 1763-as földrengés nagyban megrongálta a toronyot és a porosz süvegboltozatot. A püspök utasítására a templomban keletkezett károkat helyrehozták. Ezután már csak a szükséges karbantartási munkákat végezték , majd hozzáépítették a sekrestyét, megtartva eredeti későbarokk stílusát. Napjainkban a templom teljes rekomstrukcióján dolgoznak. Az értékes emlékmű egy monumentális egyhajós építmény szentéllyel, hozzáépített sekrestyével és toronnyal.A homlokzatát félköríves ablakok tagolják az oromhomlokzatba beépített falsávkeretekkel. A főhomlokzatot magas falpillérek tagólják, a két falfülkében ma sajnos nincsenek szobrok. A toronyban barokk stílusú lantablak van. Az épület egyik bejárata a hőhomlokzatból nyílik, az oldalbejáratoknak árkádos előcsarnoka van. A templom belseje be van fendve poroszsüveg boltozattal. Az 1959-60-ból származó festmények Massányi Ödön neves festő munkái. A szentélyben a következő falfestmények vannak: a Szentháromság, a Húsvéti bárány feláldozása és Mózes fémkígyóval , az oldalfalon motívumok az Új Szövetségből. A kórus a hajó nyugati oldalán helyezkedik el , támaszték nélküli mellvéddel. A főoltár a 19.század végéről származik. Központi képe a Szent Kereszt Felemelkedése, oldalán Szent István és Magyarországi Szent Erzsébet szobraival. A faoltáron egy kicsúcsosodó barokk oszlopsor áll, valószínűleg ez volt valamikor a főoltár. Központi szobra a Mária Szeplőtelen Szíve későbbi időből származik, oldalán Szent József és Keresztelő Szent János szobraival. A klaszicista stílusban épült szószék a 19. század elejéről származik. A hajlított párkányon a Magvető festett levéldíszítésű domborműve látható, a baldachinon Szent Pál apostol szobra emelkedik ki. A 20. század eleje stílusainak jegyeit magán viselő keresztelőmedence kupakon Jézus Krisztus plasztikája emelkedik ki. A hajóban található az I.világháború hősi halottainak az emléktáblája, Riegele Alajos neves pozsonyi szobrász munkája. A berámázott nagy márványtáblába az 52 áldozat neve van bevésve, készítette Benkő István özvegye. A tábla alatt van elhelyezve a Pietá, szintén Riegele Alajos műve. A 14 részből álló fafaragású Kálvária szoborcsoport a gyökösi Ján Chovan fafaragó munkája, 1993-ban készült. A régi olajfestményeket helyettesítik, melyek a helyi plébánián találhatók. A hajóban látható Lisieuxi Szent Teréz, Péduai Szent Antal szobra, valamint Krisztus Legszentebb Szíve és a Szeplőtelen Szűz Mária körmeneti szobrai. A karzaton a múlt század közepéről származó klasszicista orgona található mely a 20. Században többször volt javítva. Szekrénye fából készült, vályott félpillérrel, antik fejjel és egy háromszögletű csúccsal. A faragott szélű padok a 18. Század második feléből maradtak fenn. A toronyban két bronzharang van, melyek közül a nagyobbat 1933-ban a hidaskürti templom öntötte a nagyszombati Fischer cégnél és Szent Borbálának ajánlották. A kisebb lélekhartangot szintén az említett cég készítette a hívők adakozásából összejött pénzből, melyen a következő felirat olvasható: „Adj Uram örök nyugodalmat az elhunyt híveknek“. Ezeket a harangokat kárpótlásként kapta a község annak fejében, amint az I. és a II. világháború idején hadi célokra koboztak el (ágyúöntés). A templom leltárában lévő tárgyak közül legfigyelemreméltóbb az 1792-ből származó szentségtartó, melyet Buday Mihály és felesége Kása Judit készíttetett, majd a templomnak adományozott. További érdekesség az 1896-ban készült neogótikus kehely.
A közsében valamikor nagyszámú zsidó község is élt, ezért érthető, hogy a 19. század második felében felépítették saját zsinagógájukat, ami a mai szlovák iskola szomszédságában ált. A sima homlokzatú téglalap alakú épület félköríves ablakokkal volt ellátva. A sarokzatokat falpillérek emelték ki, melyeket a pínia stilizált motívumaival díszítették és a hatágú dávidi csillagban csúcsosodtak ki . A zsinagógát az 1950-es években lebontották. A 17 számú ház valamikor kocsma és mészárszékként működött és a Hegedűs család tulajdonában volt. Az épületet az 1950-es évek elején megvásárolták a szlovák áttelepültek és áttalakították evangélikus templommá. A ház téglalap alakú, a belteret félköríves ablakok világítják meg. A valamikor 193 számú ház reneszánsz kúria volt, melyet a 17. század elején Platthy Ferenc építtetett, később a Mórocz család, majd a Dobrovodszkyék tulajdonába került, akik a 19.század végén és a 20. század elején a legnagyobb földtulajdonosok voltak Hidaskürtön. 1945-ig a Lőwinger család lakta a házat, később többcsaládos lakóház céljait szolgálta, eltekintve attól , hogy eredetileg a községen kívül volt. Enyészet miatt a házat 1984-ben le kellett bontani. Helyén ma a 88.számú ház áll. A kúria egy téglalap alakú földszintes reneszánsz épület volt különböző hozzáépítésekkel, megbontva az erdeti stílusegységet. Az épület sima homlokzata téglalap alakú ablakokkal volt tagolva. Bontásig megmaradtak a reneszánsz dongafiókos keresztboltozatok és a nagy Fekete konyha. Nem messze a templomtól egy a 19. Században épült U alakú klasszicista kúria állt, amely a Lukovics család tulajdona volt. A tipikusan klasszicista homlokzatú épület téglalap alakú keretes ablakokkal és falsávkeretekkel volt tagolva, melyet 1986-ban lebontottak. Ma a DAMEX cég épülete áll a helyén. A község közepén állt a 19. század elején épült Esterházy birtok intézőjének kasznárháza. Az 5 tengelyes, L alakú, klasszicista homlokzatú épületnek nyitott, oszlopos folyosója van, melyet később beüvegeztek. 1920 után az Esterházy birtok egy itteni részét ,egvásárolta a család egykori jogtanácsosa dr. Papánek István, aki 1948-ig lakott az épületben. A valamikori kúriát később kultúrházzá alakították át, az 1960-as években az udvarba mozihelyiséget építettek. Az 1992-ben végzett átalakítás után ide költözött a községi hivatal.
A községben épségben maradt több egyházi jellegű emlék és emlékmű , ami a hidaskürtiek lelkes katolikus hívői odaadásának a bizonyítéka. A templom előtt látható egy barokk-klasszicista stílusú kőszoborcsoport, kálvária melyet 1760-ban építtetett Georgius Alt az itteni pestisjárvány emlékére.A szoborcsoport négy oszlopon áll, közepén kőkereszttel, vasráccsal bekerítve, Az első oszlopokra helyezték Szent János evangelista és Szűz Mária Szobrait. A római katolikus plébánia épülete előtt áll az 1880-ban készített Nepomuki Szent János szobra Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták, majd áttszállították a mostani helyére, ahol valamikor mocsarak voltak és most a Turul csárda áll. Nepomuki Szent János az árvízektől védte a települést. A templom falán egy kőből készült dombormű van, melyen“ Engedjétek hozzám a kisdedeket“ felirat olvasható. Eredetileg a községi iskola homlokzatát díszítette , melyet 1988-ban lebontottak. A domborművet Riegele Alajos készítette 1934-ben. A mai pékség előtt található Szent Flórián szobra, feltehetően a 19.század elején készült. A magas négyszögletű alapzaton lévő felirat olvashatatlan. Az útkereszteződésben látható az 1817-ben felállított szentháromság oszlop melyet Hodur Lajois és felesége, Mészáros Joli emeltetett.A magas oszlopon a Szentháromság szoborcsoport van elhelyezve. A község határában a Feketenyék felé vezető főút mellett van egy kőtalapzat, melyen valaha Szent Vendel szobra állt, Benko János és Oszwald Teréz tiszteletadása. A pásztorok védőszentjének emlékművet 1985-ben átszállították a hegyi templom lapidáriumába. A szobor sorsa ma ismeretlen. Az arany fácán vendéglő előtt áll egy útmenti kőkereszt , melyet 1766-ban állíttatott Firsutich Mátyás. A kereszt szép kovácsoltvas kerítéssel van övezve. A temető központi keresztje magas oszlopra van helyezve, alul a fájdalmas Szűz Mária domborművével, melyet feltehetően a 19.század közepén emeltek. Óváry Rezső és Béla sírkövét egy szép, imádkozó Krisztus domborműve díszíti(1942-ből). Kiss Dániel sírkövén a Síró Anya domborműve, munkás és az elhunyt mellszobra van elhelyezve.Mindhármat Alexander Kiss, az elhunyt Nyitrán élő és alkotó szobrászművész testvére készítette 1956-ban. A temetőben van a II. világháborúban elesettek emlékműve is, melyet 1995-ben emeltek Cservenka Tibor építész tervei alapján. Szintén a temetőben található a két II. világháborús magyar katona sírja.
A régi római katolikus plébánia az 1774-15-ös években épült a helyi népi építészet hagyományaihoz alkalmazkodva. Később többször javították és áttépítették. A földszintes téglalap alakú ház ereszaljával az udvarra nézett. Első részét 1977-ben lebontották. 1975-ben az udvarban felépült a parókia új épülete. A 19.század útmenti építkezéseinek épült népies házsorok voltak, utcára néző oromzatos homlokzattal. A gerendás menyezetű ház két-három helyiségből állt, ami a tulajdonos vagyoni helyzetétől , vagy a családtagok számától függött. A kamrában az udvarból volt a bejárat a gazdasági épületek (ólak, istállok) hozzá voltak építve a házakhoz. A tetőket náddal fedték. A kéttengelyes főhomlokzat háromszogletes oromzata fából készült, fogsorral díszített ablakpárkánnyal, talapfával és kereszttel. A széles, terjedelmes udvart kőkerítés vette körül, a kapu és a kisajtó deszkából készült. A házak és a kerítések fegérre voltak meszelve, a lábazat sötétszínűre. A 333-334-es számú házak még őrzik a hagyományos népi építkezés sajátosságait, de a főhomlokzati falsávok már a később végzett átalakításokból származnak. A 20. Század elején épült házak is sokat megőriztek a hagyományokból, a tetők azonban már kemény fedőanyagokból készültek. A községben épségben maradt több régi ház is, ezek sajnos az 1970-80-as években sokszor izléstelen, vagy tömeges házépítések áldozatául estek(57, 74, 174-es számú házak a 19. Század végén épültek). A 165 -166-os számú ház egy jómódú helyi gazda tulajdona volt, a 19-20. Század fordulóján épült. Az L alakú földszintes épületnek négytengelyes főhomlokzata van, ereszaljával az udvarra néz és az első sarkon egy pillérrel van alátámasztva.